panaszláda. jött az indirekt ukáz telefonban, hogy ha mód van rá, márpedig miért ne lenne, akkor hozzam el nővéremet, mert amúgy ott lakik, ahol évente legalább egyszer megfordul egy miniszterelnök, benyomják a hátán a play gombot, s elmondja az aktuális közhelyes semmitmondást. csak nem lehet olyan hülye, a nővérem, hogy haza akar jönni. de pedig de. felhívott ő is, hogy akkor nem-e lehetn-é-e, de lehetne. faszom. azt mondta este 10, ott voltam 10-re, azt mondta 11. hazajönni nem volt érdemes; még indirekt megpróbáltam rávenni Másodmagamat, hogy pont annyi idő lenne megfordulni nála és felvenni, amennyi idő alatt nővérem végez, de hülye ötlet volt, nem is sikerült.
ottültemben idegsokkot kaptam, elmondtam... elüvöltöttem őt artikulálatlan hanggal mindennek, felhasználva kis magyar színes nyelvük lehető legtöbb káromkodási kombinációját. fél 12 után ült be végül mellém, akkor már egy szót sem bírtam szólni, s azért drukkoltam, hogy ő se mondjon semmit.
dugába dőlt a négynap egyikére szervezett tervem is, hogy most aztán már tényleg elmegyek dugni, amolyan énfajtát. elő is került egy ex-plátói, aki még Hosszú idejében került látókörbe karakteres arcával, ideáltipikus vékony-szálkás testével. véletlenül kerültem vele össze a nyílt nickemmel az egyik meleg húspiacon. s már korábban is voltak előjelek, de mára már biztossá vált: ez a gyerek buta. de nem úgy buta, hogy buta, hanem úgy, hogy korlátozottak az asszociációs képességei. egy bizonyos ponton túl nincs véleménye semmiről és nem is jut eszébe róla semmi. két lábon járó, karakteres arcú fiziológia. kár érte. de neki van a legnagyobb esélye az idegenek közül a dugásra, beszélgetés off, mert csak fájna.
ezen a ponton, no meg 2-3 elélvezés után fokozottan kezdtem hiányolni Másodmagam társaságát, aki eleve azért hagyott itt, hogy neki ne legyen felelőssége abban, ha nem dolgozok semmit. nélküle se dolgoztam. holnap majd felveszem utolsó-napra-hagyós alszerepemet, valamikor meg befut Másodmagam is; nem is tudom, hogy találkoztak-e a nővéremmel. ha nem ugatja le, akkor mindegy.. ha leugatja, akkor is.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.