"2007. november 9.
az én fejemben eredetileg úgy lett volna, hogy hét napi ösztönösen kellemes együttlét után már magasabb érzelmi fokozatra kapcsolva fogunk visszatérni, hosszasan és színesen beszélve szigetországi utazásunkról, azt várva, hogy az általam ki nem beszélt problémák maguktól megoldódnak majd. de nem így történt. egyelőre csak úgy tudom kezelni Másodmagam eltűnését, hogy nem veszek róla tudomást. valahogy képtelen vagyok elhinni, s már akkor is képtelen voltam, amikor az ódon angol munkássorház falai között, némileg másállapotban bejelentette, hogy akkor ennek most ilyen formában vége. hetek óta tudta, hogy hol, mikor és milyen körülmények között akar véget vetni ennek a történetnek. ez így önmagában rosszul is esett, különösen, hogy a bejelentés előtti hét volt talán a legintenzívebb érzelmileg hullámzó kvázi-kapcsolatunban, majd a bejelentés után minden a visszájára fordult, s a szeméből különös indulatok fakadtak ki, nem volt hajlandó hozzámérni, eltűnt az a fajta rejtett mosoly az arcáról és az a fajta elfogadás és evidens szeretet a szeméből, amitől egyfajta biztonságban éreztem magam, s megadta nekem a valakihez tartozás élményét. mivel még ’kényszerűen’ el kellett töltenünk egy napot egymással buszokon, reptereken, várókban, számtalan utolsó utáni mondatot cseréltünk ki, de Másodmagamnak szinte ugyanaz volt mindenre a válasza: nincs más megoldás.

most, két nappal a tényleges rádiócsend után sajátos pánikba kezdek esni. mint minden rendkívüli eseményt az életemben, ezt is csak az esemény után több nappal fogom fel, hogy valójában mit jelent. lápos gondolatmező, amin ha rosszul megyek keresztül, elnyel. pár másodperc alatt elő tudok hozni a fejemből olyan gondolatokat, amitől menten elbőgöm magam. fáj, nagyon fáj. Másodmagam azt mondta, ha úgy folytatnánk, mint eddig, ő szépen lassan beleőrülne. ha úgy folytatjuk, mint most, szépen lassan beleőrülök.

2007. november 14.
aztán volt egy szombat, erdetileg úgy lett volna kiírva a nap, hogy tart a rádiócsend, s ezzel párhuzamosan találkozom Röviddel, hogy intézzen nekem bú- és életfelejtőt; munka után, lévén, hogy számunkra munkanap volt rendelve. meg is szerveztem az estémet is, kinéztem magamnak a bbc-n egy David Attenborough filmet a Föld ledarálásáról ami egy jófajta cigi mellett nemcsak tanulságos számomra, de flessnek sem utolsó, mint a meglepő nézettségeket produkáló Bolygónk a Föld is. kvázi hobbi. aztán Másodmagam küldött egy üzenetet, hogy vásároljak be neki is, ezzel egyértelművé vált, hogy találkozni is fogunk.

egy félliteres teadózis felhajtása után indultam el Rövid felé. élénk északi szél fújt, amitől mentem hugyoznom kellett, az első adandó alkalommal egy parkban el is intéztem, s elmaradt az a rész, hogy zavartan nézegetek jobbra-balra, amitől normál esetben csak még feltűnőbb jelenséggé válok. szartam mindenre és mindenkire, hugyozás közben is a lelkiparán kattogott az agyam, s már nem volt helye a minden-embertől-parázok-gondolatoknak, sőt, kifejezetten kívántam, hogy valaki belémkössön.

Rövid persze késett, késett a szállító is, laza egy órát szobroztam a még továbbra élénk északi szélben. Röviddel aztán teljesen elbeszéltünk egymás mellett, én nem tudtam ráhangolódni az ő problémáira, ő meg meg sem értette az enyémet, miénket, dobtam is témát, át is esett a díszburkolatot övező vízelnyelő rácsain, s nem is láttuk többé, elnyelte az óraátállítás utáni korai sötétség."

fúj, ezt nem én írtam. de persze jóérzés nagy szöveg köré két apró idézőjelet tenni, s egy nagyot előrehaladni, nyilvánvalóan valami egyetemi szak/dolgozatírós séma lehet.

eredetileg az jutott eszembe, hogy a nevetés az, amikor valami csiklandozza a tudatot. valami furcsa információrezonancia lehet. ja, és a második, a svájci nő, aki egy vagyont fizetett azért, hogy az Északi-sarkon, de úgy pont ott, nem ám eltéblábolva.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.