Egymás ledokkolt. volt 3-4 hét mosolyszünetünk, megjelenésemre az arcát az indulatosság ráncai lepték el. kedvencem az a három vonal a két szeme között, két egymás felé hajló szélső és egy egyenes középső. néha zsigeri gyűlöletnek éreztem, a rosszabbik, szótlan fajtából. szavak ilyenkor nem voltak. kényszeredett kérdések szánalmas kis életem folyásáról, különben meg csak szigorú, rövid, szabatos válaszadások sora, már amennyiben tettem fel kérdést. ha akarok és nincs programja, menjen.

ez lassú belső égés volt, de még mindig sokkal jobb, mint az azonnali és teljes megsemmisülés.

ezt írtam kb. 4 hete, mígnem apám be nem jött, s maradt is hosszabban.

Egymással volt két jó hetünk is, kicsit olyan volt, mint régen. de aztán napok, sőt, órák alatt feloszlott az egész. ugyanaz a zsigeri útálat sugárzik minden szavából. most már kérdések sincsenek. sőt, elköszönés sincs. ettől én pánikba esem, rosszul érzem magam, hogy nincs senkim, hogy elhagyatva vagyok, nem tudok kivel többé őszintén beszélni, nem vállalhatok többet felelősséget, s értem sem vállal senki, hogy nem kellek, hogy szánalmas vagyok, s se ő nem fog engem megmenteni, sem én őt. míg ez utóbbira ő sosem tartott igényt, én igen, mindkettőre.

ilyenkor jönnek a szuicidok, legszívesebben szarrá innám, szívnám és dugatnám magam lehetőleg minél több és durvább emberrel, miközben gazdagon bőgök. az ivás-szívás megy is, életemben először és másodszor jártam a népligetben, egyelőre mindenféle coitus nélkül, de teljesen életszerűnek tűnt az is, hogy a coxxban iszom magam szarrá annyira, hogy ne tudjak járni, s elfeküdni a sötétszobában, aztán történik ami történik. sőt, mivel ahhoz gyáva vagyok, hogy kinyírjam magam, talán még örülnék is annak, ha elkapnék valami tartós megoldásos betegséget. a tudatalattaim biztos azt akarja, hogy Egymás vagy szánalmat vagy sajnálatot érezzen irántam, esetleg csak szimplán mentsen meg saját magamtól.

ez kb. akkor kezdődött, amikor Egymás összejött valakivel. most is féltékeny vagyok. különösen Rövidexre, akivel Egymás szintén dug. azt hiszem ezzel Egymás egyszerűen csak fájdalmat akart okozni vagy azt, hogy legyek rá mérges és szálljak le róla.

egyszerű 22-es csapda. minél inkább elhagyom magam, Egymás annál inkább nem akar tudni rólam. ő minél inkább nem akar tudni rólam, én annál inkább iszom, szívok és próbálok kurválkodni, csak ahhoz is béna vagyok, meg egysíkú a szexben.

mindig is szánalmasnak találtam a szerelemből elkövetett öngyilkosságot. de mégis, mintha fiziológiailag érezném. van egy folyamatos mély érzés a mellkasomban, ami azt mondatja az agyammal, hogy csak a halállal lehet elmondani Egymásnak, hogy ő mi nekem.. amúgy meg kurvára leszarná, valószínűleg meg sem tudná soha, mert már nem vagyunk egymást-keressük viszonyban sem. csak én keresem őt, ami valljuk be, szintén szánalmas.

ha beszéltetem, keresem, kommunikálni próbálok vele, az agyára megyek, amitől én feszengek, s ha lehet, még teátrálisabb és művibb lesz a beszélgetésünk. aztán elmegy dac-dugni, ami nekem kurvára fáj, s így, hogy kijelenti, hogy miattam, még jobban. ha meg nem keresem, akkor nem is történik semmi. mindkettő azzal végződik, hogy elvesztem.

most vagy albérletbe költözöm vagy kinyírom magam. nem lenne fair keverni a kettőt az új lakótársakkal.

valamiért nekem az ugrás a legszimpatikusabb. talán a friss levegő miatt, akkor mindig magasra kell menni. meg közben már nem lehet visszavonni, a gyógyszernél még órák telnek el, abba számtalan gyomormosás belefér. csak előtte kellene egy jó nagyot tivornyázni. a lehető legfelelőtlenebbül.

azon is gondolkodtam, hogy beugrom a Dunába, amit túlélnék, de talán a zuhanás és kiúszás közbeni halálfélelmemben átkattana az agyam normálisba. reggelente rendre meg is állok a híd közepén, mikor megyek munkába. Rövidex (hogy dögölne meg) már beugrott a Petőfi hídról, részegen, alsógatyában, poénból. csak segglilulása lett, semmi más. ennyit mindenképp meg kellene tennem, amennyoit az a féreg is megtett.

'mostanában már attól ideges vagyok, ha csak beírod "cső"'

'elegem van a faszságaidból'

'ez már egy másik ember, nem az akit szerettem'

'igyál'

iszom is.

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.